Az alap�t�s

Az egys�ges labdar�g�-bajnoks�g �tlet�t el�sz�r 1927-ben az egyik k�s�bbi alap�t� tag, az Arenas Club de Getxo eln�ke fogalmazta meg. Hosszas vita ut�n v�g�l az els� szezonban 10 klub indulhatott (ez a sz�m az�ta 20-ra b�v�lt). Az akkori alap�t� tagok k�z�l az�ta csak 3, a Barcelona, a Real Madrid �s az Athletic Bilbao t�lt�tt�k az �sszes szezont az els� oszt�lyban.

A 30-as �vek

B�r a legels� szezonban a Barcelona gy�z�tt, �s a Real Madrid is szerzett 2 bajnoki c�met (1932, 1933), ez az id�szak m�gsem r�luk, hanem az Athletic Bilbaor�l sz�lt. A baszk klub 1930-ban, 1931-ben, 1934-ben �s 1936-ban is bajnokok voltak, emellett k�tszer (1932-ben �s 1933-ban) a m�sodik helyen v�geztek. 1935-ben megszerezte t�rt�nete els� �s eddig utols� bajnoki c�m�t a Real Betis, melyet akkor m�g Betis Balompi� n�ven ismertek. 1936-t�l egy h�rom�ves sz�net k�vetkezett a polg�rh�bor� miatt, de t�bb klub r�szt vett a polg�rh�bor� idj�n �letre h�vott Mediterr�n lig�ban.

A 40-es �vek

Amikor a polg�rh�bor� ut�n folytat�dott a bajnoks�g, a leger�sebb csapatok az Atl�tico Aviaci�n, a Valencia �s a Sevilla voltak. M�g a legt�bb klub sok j�t�kost elvesz�tett a polg�rh�bor� alatt, az Atl�tico �s a Valencia ezt szerencs�sen �tv�szelte, �s a legjobbjaikkal tudt�k folytatni. Ebben az id�szakban a Valencia volt a legsikeresebb, 1942-ben, 1944-ben �s 1947-ben bajnokok lettek, 1948-ban �s 1949-ben pedig a m�sodik helyen v�geztek. A Sevilla is ekkor �lte aranykor�t, 1940-ben �s 1942-ben m�sodikok lettek, majd 1946-ban megszerezt�k t�rt�net�k eddigi egyetlen bajnoki c�m�t. A 40-es �vek v�g�n a Barcelona is szerzett 3 bajnoki c�met.

Di St�fano, Pusk�s, Kubala �s Su�rez

B�r 1950-ben �s 1951-ben is - Helenio Herrera edz� vezet�s�vel, a catenacciot mesterien alkalmazva - az Atl�tico Madrid (kor�bban Atl�tico Aviaci�n) nyerte a bajnoks�got, ez az id�szak volt a Real Madrid �s a Barcelona dominanci�j�nak kezdete. A bajnoks�gban m�r ekkor l�tezett az a szab�ly, hogy egy-egy csapat egyszerre csak h�rom k�lf�ldit szerepeltethetett, de ezt a Real �s a Barca �gyesen megker�lte azzal, hogy honos�totta t�bb k�lf�ldi j�t�kos�t (pl. Pusk�s, Di St�fano, Kubala). T�bbek k�z�tt Kubala vezet�s�vel a Barca egym�s ut�n k�tszer, 1952-ben �s 1953-ban is az els� helyen v�gzett. Az 50-es �vek m�sodik fel�t�l viszont a Real Madrid domin�lt. A klub gerinc�t ekkor Pusk�s, Di St�fano �s Gento alkotta. Ez a csapat 1954-ben, 1955-ben, 1957-ben �s 1958-ban is az els� helyen v�gzett, egyeduralmukat csak az Athletic Bilbao tudta megt�rni 1956-ban. 1959-ben �s 1960-ban ism�t a Barcelona nyert.

Madridi dominancia

1961 �s 1980 k�z�tt a Real Madrid volt a legsikeresebb csapat a bajnoks�gban, 14 alkalommal siker�lt gy�znie, 1961 �s 1965 k�z�tt p�ld�ul megszak�t�s n�lk�l �tsz�r. A Real Madrid egyetlen komolyabb ellenfele ebben az id�ben a v�rosi riv�lis, az Atl�tico Madrid volt, aki 4 alkalommal lett bajnok (1966, 1970, 1973, 1977). A k�t f�v�rosi csapaton k�v�l csak a Valencia (1971) �s a Johan Cruyff-ot soraiban tud� Barcelona (1974) tudta megnyerni a bajnoks�got.

A 80-as �vek

A madridi csapatok gy�zelmi sz�ri�j�t a Real Sociedad t�rte meg 1981-ben, mikor t�rt�net�k sor�n el�sz�r �nnepelhettek bajnoki c�met. A k�vetkez� �vben ism�t a baszk csapat lett a bajnok, a k�vetkez� k�t �vben pedig egy �jabb baszk klub, az Athletic Bilbao dupl�zott. Ezt k�vet�en a Terry Venables vezette FC Barcelona nyert, majd a 60-as �vekhez hasonl�an a Real Madrid zsin�rban �tsz�r v�gzett az els� helyen. A Real Madrid tagja volt ekkoriban a mexik�i Hugo S�nchez, valamint a Quinta del Buitre n�ven emlegetett �t j�t�kos: Emilio Butragueño, Manolo Sanch�s, Mart�n V�zquez, M�chel �s Miguel Pardeza, edz�j�k pedig az egyik legsikeresebb holland edz�, Leo Beenhakker volt.

90-es �vek: A Barcelona sikerei

1988-ban Johan Cruyff visszat�rt kor�bbi sikerei helysz�n�re, a Barcelon�hoz, ez�ttal vezet�edz�k�nt, �s edz�sk�d�se idej�n l�trej�tt az �gynevezett „Dream Team”. Ez a csapat 1991 �s 1994 k�z�tt 4 bajnoki c�met �s egy UEFA-kup�t szerzett, �s szerepelt benne t�bbek k�z�tt Pep Guardiola, Jos� Mari Bakero, a klub jelenlegi el�nke, Txiki Beguiristain, Goikoetxea, Ronald Koeman, a k�s�bb az �si riv�lis Real Madridhoz t�voz� Michael Laudrup, Rom�rio vagy a bolg�r Hriszto Sztoicskov. Laudrup 1995-ben a Realhoz szerz�d�tt, ezzel v�get �rt a Dream Team korszaka �s Cruyff els� edz�sk�d�se is a csapatn�l. 1996-ban az Atl�tico Madrid lett a bajnok, 9. bajnoki c�m�ket szerezve, majd az ezt k�vet� �vben a Real Madrid v�gzett az els� helyen. Cruyff ut�n egy �jabb holland sikeredz�, Louis van Gaal �rkezett a Barc�hoz, �s t�bb fiatal j�t�kossal - Lu�s Figo, Luis Enrique, Rivaldo - 1998-ban �s 1999-ben �jra a katal�n csapat �rt fel a cs�csra. Ek�zben, b�r nem lett bajnok, a Real Madrid tov�bbra sem maradt kupa n�lk�l, 1998-ban ugyanis megnyert�k a Bajnokok Lig�j�t.

Jelenleg

Az ezredfordul� ut�n a k�t legsikeresebb csapat, a Real Madrid �s a Barcelona �j ellenfeleket is kapott. A Deportivo 1993 �s 2004 k�z�tt p�ld�ul t�z alkalommal v�gzett az els� 3 hely valamelyik�n, ez jobb teljes�tm�ny, mint amit a 2 nagy ny�jtott ebben az id�szakban. A legjobb teljes�tm�nyt 2000-ben ny�jtott�k, amikor a szezon v�g�n megszerezt�k t�rt�net�k els� bajnoki c�m�t, ezzel a „Depor” lett a kilencedik klub, mely legal�bb 1 bajnoki c�met szerzett. A k�vetkez� �vben, majd 1 �ves sz�net ut�n m�r ism�t a Real Madrid diadalmaskodott. A kir�lyi g�rda a 2 bajnoki c�m mellett k�tszer (2000, 2002) a Bajnokok Lig�j�t is megnyerte. Ezut�n egy 3 �ves sz�net k�vetkezett, legk�zelebb 2007-ben �nnepelhettek bajnoki c�met. Ezeken a klubokon k�v�l a Valencia is rendk�v�l sikeres volt. Hector C�per edz�s�ge idej�n k�tszer, 2000-ben �s 2001-ben is d�nt�s�k voltak a Bajnokok Lig�j�ban, majd az argentin edz� ut�dja, Rafa Ben�tez vezet�s�vel 2002-ben, valamint 2004-ben a bajnoki c�met is megszerezt�k (2004-ben az UEFA-kup�t is megnyert�k). 2000 �ta rajtuk k�v�l m�g a Barcelona szerzett bajnoki c�met, �k, nagyr�szt Ronaldinho j� j�t�k�nak k�sz�nhet�en 2005-ben �s 2006-ban v�geztek az els� helyen.